ZÖLD KÁRTYA
Neked mit írjak kötekedő?
Azt,hogy tudom,
milyen nehéz volt
egóm ápolni,
hisz volt ezernyi gondod,
a megélhetés napi gondjai?
Azt, hogy tudom,
csak második hely jutott
értékrendjeid rangsorában,
s az kitüntetés volt,
mert mindig
a leszármazottaké az első?
Ezt is tudom!
Tán írjam azt,
hogy igaz,
jókor robbantam életedbe
és viszont?
Jó volt újra nevetni,
enni zsírosat, vagy épp
zöldséggel, kínnal leadni kilókat,
vacsora helyett
énekelni?
Vártam, hogy jelentkezel,
vártam, mert bennem éltél,
ha polcok közt válogattam,
hogy sallangtól,
portól lecsupaszítva
rakjalak újra
vissza polcra, mint hiányt.
S hogy nem kereslek?
Tudod, ilyen vagyok!
BGJ. 2007.06.17.
