Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


TÚRA

TÚRA

A nap lassan lemegy a Vöröskő mögé.

Sárgája lassan váltott át alkonyi rőtbe,

mára nincs több feladat.

Ami maradt, festeni esti egek

összes fellegét, fellegrések között

karmazsinba.

 

Van, létezik hegy, ahová mind megyünk.

Hosszú kaptató, míg feljutsz a csúcsra.

Állunk saját kor-zenitben,

büszkén visszanézve megtett utat.

 

Furcsamód, látó szemünk

a „hegyen túl”, még napsütött oldalon kutat,

felejti kínját-báját a feljutásnak,

holnapot elzárt titokban tesz meg nyerőnek,

s veszti el a legfontosabbat!

 

Hogy átlásson háta mögött,

már megjárt hegyen,

s érezze-tudja, mi ott maradt,

nemsoká örökre, az a jövő!

Az a végtelen.

 

Balog Gábor

-csataloo-

2020.06.30.