Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


POST MOLESTAM

 

eger-2004-015.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

POST MOLESTAM

 

 

Post molestam…

majd elgondolkodok, kicsit,

hogy senectus- e

a béke amiben éltem.

Dolgom naponta tettem,

nem henyéltem

és pénz is állt,

ha néha, s nem túl sok is,

marokkal a házhoz.

Az induláshoz megfelelt,

a ráncokat, igaz, nem takarta.

 

Most, egy ideje,

csak varjakat látok, egy se poszt,

vállukon semmi táska,

sőt válluk se nincs,

mind megszokása sanda károgásnak.

Csőrök, amik csak vermet ásnak

post molestam. Na ja!

 

Elmondanám a latin tanárnak,

párom begyes,

és süt fara!

Vagy negyven éve volt hozzá hasonló,

a három bé-ben,

a lángosos leánya, Szerbmara.

Igaz, mint a két hegyes csöcs,

nyárikonyhámnak ördöge,

bukott az is matekból,

hogy frász elvigye számok oktatóit,

kultúrlelkeket,

akikből évek óta csak az mekeg fülembe,

mi lesz post molestam.

 

Nem mindegy-e?

Majd ülök a postán,

nyalok bélyeget.

A kezem a lábbal párban lesz visszeres,

és küldök szép üdvözlő lapot,

kívánok boldog holnapot

minden nálam

post graduált nőnek,

tudósnak, naivnak, meg- és félreismerőnek,

mert

post iucumdam juventutem

emlékük itt maradt,

és remegteti még kezem,

lelkem, ha van,

sőt nyelvem is,

ahogy mint fentebb említem,

nyalom a bélyegem,

s kopott magam gyékényen árulom.

 

Ilyenkor, egóra kényesen,

bíz mondom én, Gyékényesen,

a vonat  iuciundámmal tán elszaladt,

de tudom maradt még feladat

rám,

post molestam……

 

senectumem, a kedvedért,

latin tudó,

feltételezetten hölgyolvasó.

 

Balog Gábor

-csataloo-

2012.02.14.