Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


PASO DOBLE

 

Ki tudja, miért akadt rám annyi dupla.

Mit miért ismételgetek?

Szándéktól távoli eseményeket

koloncnak nyakba miért veszek?

Miért születtem kétszer is,

először meg- aztán meg újra?

Felnőni, hogy tudtam börtönmentesen,

zsidó baráttól kocsmában

náci indulót tanulva?

Miért a dupla, két parancsolat

lett mindent meghatározó?

Leben und leben lassen…

polgári, pécsi otthonunkban

gyermek előtt - röhej –

tanult német volt a szó,

míg ráéreztem a tartalomra.

 

Halomra ágyba hordott szerelmeim

sok-karú furcsa torzó,

talpamba bújtatott ösvényeim,

az érzés-tolvaj, a vadorzó

én.

Elvettem és adtam.

Tagadnám? Hazudnék!

Sokszor kaptam eltehetőt,

dunsztolható,  télre, gyümölcshiányban

ehetőt,

vadalmát, vackort,

felezett barackot,

kinőtt, vagy kinövésre szánt bocskort,

hogy menjek, vagy maradjak.

 

Mentem.

Ágyamra visszatérőn maradtak

dombok, tornyok,

Vénuszok.

Új alakban, karokkal, lábbal

kiegészített

karaoke nő-dalok. Hol dúrban,

időnként mollban. Molyette álmok.

 

Dupla, dupla, dupla.

Kétszer nősültem.

A harmadik,

a jó házasság titka,

hogy nősülj előtte kétszer.

 

Egyszer lenne csak

erőm, hogy felmásszak nekem szánt kötélen

és seggberúgjam  a bábbaloggabit

vásári előadáson

hitek forrásaként hit nélkül mozgatót!

 

Duplán.

Tetszene!

 

-csataloo-

BGJ.2009.12.12.