Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MUNKÁSÁRULÓK - A SZAKSZERVEZETEKRŐL

 

 

MUNKÁSÁRULÓ -  A SZAKSZERVEZETEKRŐL

 

A szakszervezet, azonos foglalkozási ág/ágazat foglalkoztatottjainak önkéntes összefogásán alapuló szerveződése, mely az adott ágon/ágazatok belül, választott vezetőik és a szervezet tagjainak aktív együttműködésével, a tagok közös érdekeinek jobb érdekérvényesítésre szövetkezik.

 

Szakszervezet, lehet sokféle. Érdekeik, az alapmegfogalmazás szerint fedik egymást, de eltérő területeken történő ténykedésük, csoportérdekeik, és akár osztályérdekeik sem feltétlen esnek egybe. A munkaadók szakszervezete alapból más követeléseket tart szükségesnek, mint a munkavállalóké.

 

A szakszervezetek, taglétszámuk függvényében apró, elenyésző kisközösségek, vagy valós tömeget megmozgatni képes, létező politikai erő.

A tevékenység lényege legfőbb, látszat-szinten, a kis- vagy nagyobb, de esetenként a nagy bázis számára elért, magyarról beszélve magyar forintban mérhető, a tagság zsebében megjelenő cincogás, a pénz cincogása. A pénz, természetesen helyettesíthető munkaidő-csökkenéssel, szociális, vagy egyéb juttatásokkal. A skála széles.

 

Az önszerveződő mozgalom, mert valamikor ilyen volt ám, a maga szintjén, taglétszám szerinti súlya szerint képes befolyásolni hangulatot, gazdasági helyzetet, nagypolitikát.

A szakszervezet, önös és érthető ténykedési behatároltsága okán szálka lehet nem csupán a szerveződés támadottja, de sok más, céljaiban eltérő, akár racionálisan, össztársadalmi szinten is más, makroszinten fontosabb célokért kiálló más szakszervezetekkel.

 

A kellő taglétszámmal és súllyal szakmán belül sem rendelkező VDSZSZ, 2009-ben sztrájkot szervezett működési területe, a vasút bizonyos részeinek privatizációja kapcsán.

A sztrájk, etikailag szépen megfogalmazott, de megvalósíthatóságában irreális követelései egy csődközeli, épp sorait rendezni kívánó gazdaság törekvésinek adtak kihívást, csoportérdeket nézve jog és elvárás szerint, társadalmilag károsan.

Ha adott helyzetben, harmincezer kisemmizett vasutasra

 

(Csak a vasút vezetése és a szakszervezeti vezetők kaptak Júdás-jutalmat eredményes vagyon értékesítésért a felszínen hozzáférhető információk szerint)

 

gondolunk, a követelés helyénvaló volt. Ha figyelembe vesszük, hogy a kezdeményezést a vasút többi, meghatározó szakszervezete sem támogatta, ha mérlegeljük, hogy az érdekérvényesítésben vasúttal össze nem mérhető konzervgyári dolgozók, leépült textilipar, bőripar, mezőgép-gyártás, de akár az anno oly divat külkereskedelem, autóbuszgyártás, a fizetésekben egyre lecsúszó orvosok, pedagógusok dolgozóinak szakszervezete mind-mind joggal fogalmazhatott volna meg hasonló követeléseket, rögtön más a helyzet!

 

Volt, aki megértette, a többség még a slamasztikában is megértette az akkori kormány gazdaság-stabilizálásra,mentésre tett intézkedéseit. Maradt a VDSZSZ (Liga) aki a várható, látható, biztos politikai változásra tette a tétjeit.

 

„VDSZSZ továbbra is azt követeli, hogy a sztrájkban érintett három társaság (MÁV Zrt., MÁV Start Zrt., MÁV Gépészeti Zrt.) munkavállalói kapjanak fejenként nettó 250 ezer forintot a Máv Cargo privatizációs bevételéből, illetve - az idei évre már megajánlott 6,9 százalék felett - további tíz százalékos, azaz összesen 16,9 százalékos bérfejlesztést kér a kiszervezett MÁV-társaságok (MÁV-START Zrt., MÁV-Trakció Zrt., MÁV Gépészet Zrt.) dolgozóinak  

Gaskó István, a VDSZSZ elnöke szerint - a személyenkénti 250 ezer forint egyszeri kifizetés 8,7 milliárd forint kiadást jelentene, azaz a 102,5 milliárd forint privatizációs bevétel kilenc százalékát kérik 35 ezer vasutasnak”

 

Kérem, ne higgyék, hogy az akkor nem melléjük állók, a sztrájkból kimaradók nem voltak épp úgy biztosak abban, hogy a rossz, rosszul kommunikáló, jószándékú kormány a választásokon bukik! Ennek ellenére a gaskók-féle látvány akciónak nem volt valós, össznépi támogatottsága.

Úgy százötven-kétszáz megvezetet, vagy hithű, lefizetett, nekem amúgy is mindegy sztrájkoló okozott napi hatvanmilliós veszteséget állami nagyvállalatnak, ami, mára csak ötödrészében magyar tulajdon, beteg, gyógyítható, de beteg része az államnak.

 

A gaskók kisstílű mutyizása, a megölellek téged pertu-pajtásom politika, s te majd ölelj érte vissza szemlélet, szűk, behatárolható körben látható eluralkodása, láss csodát, sikerre vezetett!!!!!!

 

Majd harmincezer vasutasnak….-

 

Tessék már megmondani, kik azok? Tegnap is vasutasok, vagy talán azok, akiknek negyvenéves munkáját évekkel ezelőtt privatizálták, s ők meg fele temetőben, fele nem megkereshető, netán az eredeti igény felét három éves ígérvényben fejenként kéthavi közszolgálati –közmunka juttatásban, ötvenötezer forintban talán majd hazavivő szerencsétlenek? Tessék már megmondani, a havi másfélmilliót meghaladó személyi juttatású, állam és nem tagok által fizetett gaskók mennyit kaszálnak a harmincezer ötvenötezer forintjaiból?

 

Uraim!

 

A SZAKSZERVEZETISÉG NEM MEGÉHETÉSI FORMA!

 

A szakszervezetiség, a gaskómentes szakszervetiség, nem kéthavi közmunkadíj miatt létezik!

A tisztességes, emberi beállítottság, a többen vagyunk, kik munkát vállalunk, mint adnak, alapszabály, minden honi munkavállalót állásfoglalásra kötelez!

A jobb életre szerveződésben igen, ott a kocsmahangú péklegény összes megröhögött gegje, igen, ott a nyugat választott és pártformációkban is maguk megmérettető sok nagy alakja, és ott van a kelet diktatúráinak összes maszlagos, érdekhelyettesítő látszattevékenysége.

A hordószónok után – szabadon:

Dugd föl, tegaskó, a tegeződéses megállapodásod magadnak, ölelgesd a Vezéredet!

 

Mi majd megtaláljuk, hogyan lesz elviselhetőbb, persze nem könnyű futam nekünk a kilábalás.

 

Nélküled, gass. Ténykedésedre, helyzetképként pár beidézés, nyilvános, visszakereshető:

 

-Most néztem a Tények-ben. Majdnem hogy összeborultak.

-Gaskó nem először fekszik le. Hol ennek, hol annak. Biztosan megéri neki.

‎-"Osztd meg és uralkodj...Gaskó megint bizonyított, hogy azoknak van igazuk, akik a szakszervezeteket utálják és csak megalkuvó irodista csapatként látják.

-Gaskó elvtárs!!! A gördülő sztrájkkal is csak a bonsai duce seggét nyaltad.

-Gaskó a "nyalókaforradalmár"

-seggnyalókaforradalmár?

 

Kóbor kutyának sem leszel jó, saját, összehandlizott nem egy palotádban! Munkás- kisemberáruló!

 

Utóirat:

 

Láttalak tegnap, kedvenceim egyike Fodorgabi. Nudlit alakítottál, mosolygós nudlit, politikus módra. Egyetlen kérdésre nem volt válaszod! Kivártál.

Holnap is várom, hogy szólj. Megfontoltan, politikusan. Mentalitásod, megítélésed, saját tisztességed mit se sértve. Ahogy Gyurcsány Ferinél megszokott.

 

 

Balog Gábor

-csataloo-

2011.12.01.