MÁLYVAMAG
MÁLYVAMAG
Már rég elszórta magvát a mályva,
s két évet kéne várnom, hogy
szerencsés sarjából lássam a magas növésű
utódokat.
November harcos végnapjaira,
itt, szívem baloldalán csak az apátia maradt,
meg némi ritmuszavar.
Ötvenfős tüntetések emberi létért,
alig-nosztalgia elmúlt időkért,
de milliós hallgatás a megvezetettek között.
Már rég elszórta magvát a mályva.
A Hold sepretlen udvarába
beköltözött a csónakos,
-korábban hajléktalan-,
most lakhatása csak erre van.
Törvénnyel vigyázza
a hatalom.
Képzetlent ámít a törpe.
Épít haszontalant,
hogy ima szerint, majd mindörökre
fohászba foglalja ótvar nevét
pár egyenesági leszármazott.
Hízik a tolvaj, hízik a jég
decembert váró tócsák tört tükrein.
Múlt százados,
jövő századba látó hordalékaim,
tudásaim, látom avulni,
tollas zsidózót látok tollasodni..
A megfeszíthetetlent látom
nem választottjai köré
gonddal épített hazugságokba bukni,
kérni a szöget,
hogy tegyenek új kísérletet.
Isten nevében.
Isten nevében.
Elszórta magvát a mályva….
Lehet, pár esztendős homályba vész, ami érték.
A nyilvánvalóan tisztességesebb.
Holnap tavasz lesz.
Holnap tavasz lesz.
Holnap tavasz lesz, ha elhiszed.
S, ha nem, akkor is!
Balog Gábor
-csataloo-