Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


LEVÉLVÁLTÁS

 

Az írás fikció! Ha bárki, az olvasottak alapján magára, ismerősére ismer, az csak véletlenek különös egybeesése lehet, valós alapok, tények nélkül. Minden helyszín, esemény, látszólagos tényleírás a képzelet szüleménye. Egészségesé.

 

Alaplevél lánytól:

„Hála égnek most kicsit lenyugodtam, bár az nekem nem nagyon megy.

Végre megértettem a fiúval mi a helyzet, de úgyis próbálkozni fog. Mindegyik ezt csinálja. Igazából, az internetnek köszönhettem az elmúlt jó félévem " depressziós" hangulatát...

Itt szedtem össze még tavaly, úgy hívták az illetőt, hogy pengekornél. Igazából, ő kezdte az egészet nem én.

Nagyon befaragtam, mert ugye én a Mura mellett, ő meg Pesten. Persze eljött hozzám, de egy idő után nem foglalkozott velem, na utána...érted mire célzok...én lökött tyúk meg miatta felmentem Pestre...

Megvoltam. Ott már nem foglalkozott velem, csak hébe-hóba, kiagyalt hülyeségeivel. Elmondott mindennek. Önfejűnek, makacsnak, egonak.

Én csak szerettem őt. Hiába volt.

Magamra vagyok mérges.Nem ésszel gondolkodtam.  Mikor egy darabot kitépnek az emberből, az nagyon nem jó.

Nm félek az életemtől. A férfiaktól félek, mint a tűztől. Talán rossz szó a félelem, most addig jutottam, hogy egyik sem tudja fenntartani az érdeklődésemet. Agyilag.

Örülök, hogy verseidet olvasva nem ezt érzem. Szüleimnek egyszerűen nem tudom megmagyarázni, miért nincsen párom. Miért van ez az állapot?

Pedig, lehet, egyszerű!

Még sosem éreztem senki mellett azt, hogy önmagam vagyok....!!!

Ez most félelem?

Miért szánt az Isten, miért szánt szolgasorsra?

 

Levél vége.

 

Válaszlevél koptatottfaroktól:

 

 

Nézd, Eszter! Fingom nincs, ki vagy! Lehetsz férfi, lehetsz nő. Én, innen, Nőre tippelek. Ha a képek, amit magadról megadsz, igazak, feltételezhetően- láthatóan szép Nő vagy. Ha mesék a képek, akkor marad az előbb említett, fingom nincs kiszólás-kategória.

Megyünk tovább feltételes módban. Duplázni, triplázni fogom a posztulátumok egymásutánját. Tehát:

Ha Nő, vagy, és az a nő, akit megjelentetsz, ráadásul azzal a lélekkel írsz, ami, hál ‘istennek, a verseidből kiolvasható, függetlenül attól, hogy ma  még többet döcögnek a kelleténél, akkor egy sor ellenkező nemű, de egy sor azonos nemű illetőnek is olyan vagy, mint a lép az asztalon.No nem a méheknek, inkább a légynek.

Idáig tiszta, remélem!

 

Folytatom:

 

Élhetsz akárhol. Élhetsz nagy falumban, Pesten, élhetsz Barcson is, ahol sokszor átutaztam, ittam a kávét számolatlan az állomás restijében, élhetsz Kőszegen, ahol néhány szexlaphiányos határőr Kalasnyikovval vállon anno kileste, jót dugunk, valami véletlen felszedettel egy novemberelőn, hulló platánlevelek vetette ágyon, s csak a bemondott bingó után bújtak bokorból kérni személyit, útlevelet. Élhetsz akár a legkisebb, eldugott helyen.

Valamit tudomásul kell venned!

 

Az élet, ma, a technika sosem látottan új, száguldó világában elzár, elszigetel a valós létezéstől. Kiegészít, ad új távlatokat, segít eligazodni információk között, de öncélúan. Meggyőződésem, hogy jóirányú technikai fejlesztés alkalmazása, irányítása rossz kezekben van. A cél a szelekció. Szelekció és elvarázslás.

Képernyő elé kényszerít a benned megnőtt álomcsomag. Ismerkedsz, hiszel. Kiadsz és elteszel titkokat, kiadod, elrejted magad, többnyire jobbik éned. Vársz.

Közben melletted, ott Nagyfalun, Kőszegen, A Mura mellett, vagy eldugott helyen az Élet zajlik. Nem veszed észre!

Többet ér ötperces beszélgetés a sarki közértben, buszon, vagy buszra várva, mint félnapos csevegés a láthatatlan, torzító túloldal fantom-szereplőivel.

 

A magadban megélt, de kintről gerjesztett netszerelem, természetesen – hisz egészséges vagy és fiatal – beteljesülésre vár.

Vár a hálóját megszőtt pók is. Éhes. Törvényszerű a találkozás. Törvényszerű a csalódás is, többnyire mindkét oldalon.

Miért? Mert kimaradt az alapokból olyasmi, ami fontos. Nem mentél át a stációkon. Kimaradt a félszeg, először látlak, de tetszel hallod-e, kimaradt a felkérhetlek egy táncra, kimaradt a hazakísérhetlek-e, meg egy sor banalitás, ami egy normál kapcsolatban, legyen a későbbiekben az bármilyen, szilárd támaszt ad a megértés-megérthetéshez.

 

Utazol, félsz, találkozol. Szexelsz, sőt.

Aztán esel jól pofára. Mindegy, szép pofára, vagy sebhelyesre. Esel.

Eljátszod kétszer-ötször ugyanazt a történetet. Írsz. Kiírod a vélt, vagy valódi csalódást, szeded rímbe, ritmusba, csak zenébe nem! Kezdesz megcsömörleni.

Hibát keresel a hazugban, hibát magadban, és nem veszed észre, a vakvágány-helyzetet te fogadtad el az induláskor. Csipkerózsafalvára nem indul vonat. Sosem volt sem menetrend-szerinti, sem mentesítő. Tán szárnyvonal se nincs!

 

Csipkerózsafalván él egy lány. Talán lány. Talán komoly.

 

Közzéteszem:

 

Ácsingózó idétlenek! Ne levelezzetek! Üljetek vonatra, kocsiba, fogjatok vándorbotot és gyalogoljátok le a távot! Keressetek vendégszobát, kérjetek szállást kocsmárostól, paptól és töltsetek pár napot Nagyfalun, Kőszegen, Barcson, vagy világtól eldugott kishelyen! Járjátok az utcát! Nézzetek be a boltok pultja mögé! Menjetek fedőtörténetekkel cégek irodáiba! Keressetek! Találni fogtok egy szép leányt, aki elvarázsolt. Olyant, akiből jó anya lesz.

Menjetek sokan, hogy választani tudjon! Adjatok esélyt, hogy kiszűrjön orral illatot, testszagot, hogy mérlegre, hasonlítgató párhuzamokba tehesse arcotok, választhasson akár aszerint, kinek fénylik a cipője hosszú út után is.

 

Kicsilány! Te meg ne félj választani!

 

Válaszlevélnek szántam, de azt hiszem, ha nem is egetrengető, de írás lett belőle. Engedd meg, és felhasználom, megjelentetem önálló alkotásként. Ne engedd meg, és akkor is megjelentetem.

Téged, némi combközötti turkálás után leegóztak (feltételezhetőn az is vagy), én meg az vagyok zsigerből. Nincs korlátom, csak összes korlátaim. Átugrom mindet.

Ha akarom.

 

P.S.

Nem vagyok tótum. Faktum is csak részekben, időnként. A tisztánlátáshoz, kérlek olvass sokat a törpe-óriástól, akit nem ismerek hivatalosan. Címét megadom. Olvasd vénemberfisti igaz, bölcs, tiszta írásait. Ha kell, kérj Tőle tanácsot. Segít gyógyulni.

 

-csataloo-

BGJ.2009.06.21.