KÖNYÖRGÉS - ROLL OVER BEETHOVEN
Még csak a hajnal játszik álmosan
Ἠλύσιον színeivel.
A szomszéd házaspár, koránkelő,
már teraszon nyüstöl komolyzenét.
Korábban ébredtek a nyesttől.
Végigszaladt a háztetőn,
vagy a zápor fémtetőn dobogása űzte az álmot szemükből.
A csend hiányzik.
Primitív földlakó, bevallom,
elegem van, Liszt-, Glück-os Bartókra hajazó letűnt világból.
Értékét ismerem.
Nagynéha értem.
Naponta hallgatok kéretlen Bach-ot.
A csempe közt kívánom látni a fugát.
Olyannyi füllel megáldott,
kértem, játsszanak reggelente
megzenésített Ezekiást!
Virtuóz hegedűsben semmi sátánt!
Csak testközelben fogható hang-figurát!
Jobban tűröm, koromba illeszkedőn!
Virág legyen és csendes.
Mindegy, mi! Valami más!
Nyílik a parlagfű, virágzik üröm.
Csavarog bennem egy dallam. Nem tolakodó.
Hobó.
Sorsról beszél kitalált szöveg.
Aludni ment dübörgő Nagyferó.
Tűröm rám erőltetett disszonánsok reszelő hangjait.
Ez, itt a hajnal, bárhogy is vesszük, az.
Máárli bácsi is alszik.
A raszta-haj kisimul
vállra fodrózón.
Balog Gábor
-csataloo-
2010.07.22.
