Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


JELENTÉS 2010

 

Katasztrófahelyzet!

Karácsony!

Ömlik a mákony.

Nem figyel

beszálló-kapuhoz kirendelt

Cerberus. Valami csöpp,

félkreol, lentről jött gazdag-fiú,

megszállott utas,

jut betlehemes,

hazatérők közé.

Lábán a mennyország kulcsa,

barkácsolt TNT. Hit, remény,

meg csupa olyasmi,

amiért boltban nem kapsz kenyeret.

 

Röpülünk, szállunk.

Miénk az ébrenlét jussa, az álom.

Túl minden, ésszerű határon

a nehézből könnyű lesz,

múltakból jövő.

Egy pillanatra minden

Atroposz kezében.

Az életünk,

a megéltjeink,

a szeretteink könnye utánunk,

mert bamba félbokszi,

gyufával  játszik.

Gyújtja gyertyáink.

Füstöl a füstös.

 

Megússzuk.

Elcseszett vegyész!

Hattyúdalnak szánt,

halk Aida áriában

nincs ész elég,

önpusztításhoz se manapság.

Rosszul tanult ez is.

Istennek hála!

 

A gyűlölet rabság.

Gyűlölködőre mért.

Juhé, jappi-yuppik! Gépünk földet ért!

 

Vár otthon pulyka, rizs,

dobozba bújtatott semmi….

Bazár.

Ülünk.

Villódzón szól a box.

Hírekről.

Mondják, visszavesznek

minden hibától mentes árut,

a kis hibájút is.

Százalékkal.

A maradékkal?

Adnak reklám-pontokat,

rászorulóknak.

Sózzák a jövőt.

Szarnak szalma-barmok, szénapásztorok

szellentenek ihletet,

meg Karácsony.

 

Hú, de együgyűn tartozunk

mázzal takarva, ide-oda!

Magyar valóság.

„Húzd rá cigány”-ban

nem a brácsa,

már nem is Gordonka viszi a prímet.

Hamis.

Egy év elmúlt. Új színekben is.

Lesz-e még egyszer,

az a beígért,

vörösmartys ünnep?

 

A bomlottagyú, a bokszi,

kiérdemelt palotában dekkol.

Kontroll sehol.

A robbanószerkezet

ketyeg tovább.

 

-csataloo-

Balog Gábor

2010.12.26.