Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

http://www.youtube.com/watch?v=UvYIjFtPQEk

INDIÁNOS

 

Figyelj, Indián!

Sokat jelentesz nekem!

Még nem ismertél.

A hordókészítő napja ragyogott

magas zeniten.

Veled jól látható-amorfan,

végigfutott egy

lepedő a körúton,

furcsa rímben.

Mondandója volt.

 

Figyelj, ma, meglett, hatvanas!

Nekem a falak attól dönthetők,

hogy létezel,

utazol Krakkóból velem.

Téged kártya köt le

Leszekkel, engem Vanda,

kupét betöltő seggel,

és te maradsz, mint ma is,

kártya mellett.

Én Vandácskát dugom.

A kulcslyukon síncsattogással osztok

örömet  kukkolóknak.

Krakkó.  Kassa felé. Haza.

Csípőmozgástól kilengő

műbőrülés tipp-tarapp  dallama.

Neked király-dámára tett, nekem

férfi-nő kapcsolat-tusa.

Filkó-kibicnek osztva. Hosszútávra.

 

Röhögtem.

A kalauz nagy jól ránk nyitott.

Álmélkodott, mekkora nagy batyut visz

Vandánk, a Leszeké, „magyarba”.

.

Nemzetközi GYORS!

Jó volt a rizs is!

Egyforma érték,

De! Dedede!

Odaát pár forinttal olcsóbban mérték!

Míg Vandán a magas,

hangos Á-t

pengettem kedvvel,

vámosok elől szórta

sínekre megélhetési csempész,

tóthpistavendel,

koronán vett kínai kincseit.

Te Irénnek vitted a gyűrűt, én Zsuzsának.

Igaz, még nem volt döntés,

lehet, Ágotának, Nórának bújtattam

ércet zokniban, talp alatt.

Megmaradt.

 

Fülemben majd negyven éve minden dalod.

Nyertél a kártyán.

Az is lehet, csak alteregód vagyok.

De vagyok,

Nem teszek tollat fejemre,

nem játszom indiánost,

Ellopták. Elveszett az is!

 

Ma, vonatra ülve?

Vandát is hagynám szárazon!

A verseidről, beszélnénk.

Aztán berúgnánk.

Nagyon. 

 

 

-csataloo-

BGJ.2009.06.08.

http://www.youtube.com/watch?v=9wE8eH2Wv4M&feature=related

(Nagy tisztelettel Bereményi Gézának)