Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Kép

HETIREND

 

Holnap az autó kap új kereket.

Reggeli hatra Soroksáron leszek,

hogy örüljön a szerelő,

és kocsim orrában a ménes.

Szerdán nekiállok lencsét szemezni,

terveztem enni is valamit a hétre,

és csütörtök lesz a csodanapja,

legkisebb halam anyja vérképéért

teszek túrát Budapestre.

Fölösleges.

Minden rendben van benne,

de miért ne ültetnénk kismama-fejbe

brómot? Papíron írott,

nyomtatott vér-igazolványt.

Pénteken valami versem szavalja este

Varjúanyó. Helyszínnek a Vigadó

van kitalálva,

elmennék, hallani, hol sánta,

lárva a rím,

de a súlyadó nincs kifizetve.

Szombaton játszok majd szombatosat.

Köpök, és ülök is laposat,

eltakarítom lencse maradékát.

Veszek fél kiló kenyeret.

Megjön az ünnep is,

kurta vasárnap. Vele majd megjön a posta.

Tavalyi nyugdíj, éhbér hozadéka

hozza fehéren, fekete keréken,

jó rokonom.

Itt lesz a Zsóka, meg a Magdi.

 

A történelmet ismerem.

Könnyű tanulni, mi volt velem.

Akkor is, mikor

korban, és helyszín szerint

a” nem létezem” lehetőségben éltem.

Mahdi legyőzte Gordon nagy seregét,

de jött Kitchener, és porba taposta

az álmot. Később megszülettem.

 

Tibor, a Mágus megjavította

percek alatt a csodalámpám.

Teraszon vívom a harcom

rám települő sötéttel.

Élek a fénnyel. Még valameddig.

 

-csataloo-

BGJ.2010.03.22.