Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


BÁBEL

dali-2-4.jpg

Kép: Salvador Dali A polgárháború előérzete. Forrás internet

 

BÁBEL

 

 

És elindult a tízmilliónyi új Noé

magának Sineárt keresni,

békére lelni harminc meg három év után

és temetni,

újratemetni,

kinyitni pincét mézes óborokkal,

tobzódni évekig elhallgatott

igaz, vagy annak vélt szólamokkal,

leverni minden csillagot

és az égre festeni

vastag betűkkel,

mily nagyok ők, az új Noék,

az átvészelők,

kibekkelők,

kacagányt, kutyabőrt őrizők!

 

És minden törpe ment velük bólogatva,

igen, ő, meg ő is,

mind ezt akarta,

a változást, s hogy

most, itt, az új Sineárban

tornyot emeljen, mi az égig ér.

 

És rakott és rak

téglát téglára sok új bolond,

emel pulpitust

hazug szavaknak.

Torony hegyébe

kisembert ültetett.

Az, szóecsettel,

százezer nyelveken mázol lózungokat

a remény örök, kék egére.

Napra nap.

 

Bevégeztetett.

Mint annyiszor, most se más:

Egeret szültek a hegyek!

A téglahordók

nyelvére, fülére

bocsátott  kötést az Isten,

hogy egymás szavából mit se értsen az izzadó.

Széledjen szerteszét.

 

Már nincs beszéd a mélyben.

Csak sírás és fogaknak csikorgatása.

 

 

Balog Gábor

-csataloo-

2012.05.25.