Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A CSÖND HANGJAI

10592879_10203572271085829_6637406179768738011_n.jpg

A CSÖND HANGJAI


Fél szemmel nézem, két, frissen mosott füllel hallgatom Simon & Garfunkel ezeréves számait. Az előadók is velemkorúak, ezerévesek.Ők voltak a csendes lázadók egy nekünk másik, „pfuj”-világban. Ők voltak a csendes világmegváltás, a lélek-politizálás, kiállás a ki sosem haló értékek mellett.

Fénykorukban szólt, dübörgött mellettük a rock, pengették a vitathatatlanul legnagyobbak, de semmi nem árthatott a fülbemászóan pimasz panasz-zenének.

A hallgatóság, hetek, hónapok évek pörgése után mindenbe belefárad – csöndre vágyik.

A tömegből, minap, tíz emberből hatan a csönd hangjait hallgatták, s ha néztek is valamerre, hát befelé tették. Nekik nem kellett sem forradalom, sem az agitáció hangos világa, pedig tudták, a bőrükön érezték, rossz, gazember a világ és igény lenne megváltoztatására. Elfáradtak. Belefáradtak a szájtépésekig menő érvelések eredménytelenségébe. Nem nyilatkoztak.


Nekik alig jut munka, ők azok, akik billegnek a „semmi ágán”, maradnak hajlék, kenyérre-szalonnára váltható jövedelem nélkül, ők, akik lecsúsznak polgári semmilétből a semmi-közeli semmilétbe, vagy annál is alább. Fülükbe már nem jut el az ezernyi botrány okozta apró rengés. Az „egetrengetőket” megmosolyogják, vagy lenézik csöndben – mindegy hogy botrányokozó, vagy botrányt feltáró az épp soros. Megszokták, értik már a figyelmeztetést: Jobb, ha hallgatsz, mert ha nem..... a hatalom rád süti, anyád is kurva volt! Az anyjuk meg szeretik többnyire.

A tízből hat elbabrált, otthon, minimálbér, vagy segélybegyűjtés után a bankókkal, miből, mire futja. Borítékolt, befőttgumizott papírpénzeket, hogy kitartson a szűkösen hullatott manna a következő esedékes juttatásig.


Már rég nem az ideológiákról szólnak a csönd hangjai!

A hallhatatlan zene, az éteri tisztaság ma csak álomvilág.

Valami tarthatatlanul rosszba belefásult tömeg reakciója, hogy mind egyformák vagytok, simonok, hagyók, hunwaldok, rogánok, szíjjártók meg komondorosok utca aszfaltozó és magán leszállópálya építők, és stadionépítésen magatok degeszre gazdagítók, nomeg ti andyvajnák, vezérestül, úgy, cakk-um-pakk, ahogy vagytok. És köpünk a csodanév birtokos tulajára is, mert nincs munkáspárt, ahol munka nincsen, és csábít a fél- vagy egészen fasizmus összes lózungja, de tudjuk, mit ér, hova vezet – ergó: otthon maradunk.


A csönd hangjai elvarázsolók.

A békét adják, ahol az nagyon hiányzik.

Út és esély felmutatása reményteleneknek.

Idő a gondolkodásra.

Erőgyűjtés.


Kristályosodás ott, legbelül.

Nem tóbiás-módra, nem botcsinálta, pozíció-megtartásra kihegyezett demagógiával, de otthon, várakozón, a csöndben lemért, súlyozott hangsorok pimasz-panaszzenéjével ötvözötten......


…...úton egy csalitos, lehet bokros is, de a megszólítást igénylő, megszólalást kiváltó, élhetőbb jövő felé.


Demokraták, ha éltek még! Ezen gondolkozzatok!


Balog Gábor

-csataloo-

2o14.lo.l7.